Monográfia a Honvédség I. VH ALATTI Eü. KÜZDELMEIRŐL

http://m.kituntetes.webnode.hu/gyujtotarsaink-irasai/a-monarchia-egeszsegugyi-csapatai-a-vilaghaboruban/

Trianon, mint létező összeesküvés nem szándékolt eredmény. Dr. Raffay Ernő prof.

https://youtu.be/Ix8LdihE0GY

Trianon előzményei - a Nagy Játszma nem harctereken dőlt el, s nem így tervezte az Entente mögötti finánctőke

https://youtu.be/SqlvijclvXM

Vád: terrorizmus. Bizonyíték: magyarok. Idióta oláh SRI vs székely ifjak.

Vád: terrorizmus. Bizonyíték: magyarok. Idióta oláh SRI vs székely ifjak.

Hungarian music from the 17th century - Militaris congratulatio by Arany...

HAJJ BÁTHORYAK
Nagy Bocskay Fejedelmünk, 
Rákócziak
egy VIDÁM KATONANÓTA, eredeti szöveggel 1604-ből,
eredeti dallammal, amely leíratott - korbéli módon - és Sárospatak fejedelmi Könyvtárában fellelék!

LÁTHATJUK, a HÁBORÚ az MAGYARNAK, SZÉKELYNEK, HAJDÚNAK nem volt komor  búbánat,
ÉPP, MINT gróf Balassi Bálint Urunk(saját pénzén lovas ezredet állított, s az esztergomi csatában "vagdalkozván+ hunyt el) verselményei szerint az VÉRFORRALÓ, TÜZES és "ADRENALIN-függést" OKOZÓ VÍGSÁG VOLT, a katonaélet "Édes Jó Hazánkért, Az SZÉP SZABADSÁGÉRT, MAGYARSÁG JAVÉRT" TÖREKEDŐ JÓ URUKÉRT, BOCSKAY NAGYÚRÉRT !!!!

Információk és SZÖVEG:

Debreceni Szappanos János szerzeménye 

Bocskai István fejedelemhez 1604-ből.

Az szép szabadságra, magyarság javára törekedő jó urunk,Úri dicsőségből, mint Krisztus mennyekből, alászállott gyámolunk,Szolgai ruhában, katona formában, hallgasd meg, azmit írunk!
Azkinek örvendünk, most annak éneklünk, vitézlő öltözetben,Sisakban, fegyverben, lovakon, nyergekben, sátor alatt mezőkben,Jóllehet sok kárban, de azért vígságban, magyarok örömében.
Dobunkat perdítvén, trombitát zendítvén, Jézust, Jézust kiáltsunk!
Gyakran könyörögjünk, vitéz módon éljünk, országvesztőket rontsunk,
Szegény, szép hazánkért, magyar koronánkért ideje vagdalkoznunk.
Hadat igazgató, győzedelmet adó bölcs és hatalmas Isten,
Mutasd meg magadat, irgalmas voltodat magyari híveidben,

Kiért fejedelmünk és minden nép velünk áldjon tégedet. 

Amen

VEGYÜNK ERRŐL PÉLDÁT.

Mindeféle értelemben.

A Magyar Hazára, az SZÉP  Szabadságra, Szent Koronánkra, Hadat Igazgató Nagy Urunkra veszélyes és támadó SZÜNJÉK MEG "VAGDALKOZÁSUNK"IDEJÉBEN !!!!

LEGYÜNK MIND Bocskay HAJDÚI, VÉGVÁRI VITÉZEI és KURUCAI a Nemzetnek!

Hungarian music from the 17th century - Militaris congratulatio by Arany...

Csinta Samu cikke, amit SEHOL SEM TALÁLTAM a HÁROMSZÉK.ro oldalain.......A SRI TÚLPÖRGÉSE SZÉKELYFÖLDÖN!!!!

https://internetfigyelo.wordpress.com/2016/08/18/szekusoffenziva-szekelyfoldon-beszelgetes-stefano-bottoni-tortenesszel-a-romaniai-magyar-kisebbseg-xx-szazadi-tortenetenek-kutatojaval/

Dr. Raffay Ernő - Migráció Magyarországon a XIX és a XX században

Soluție finală: valah, SAU ELTAKARODTOK Ungaria Interioară (ca tine Crisan / ??? / ..... nu a avut niciodată vlah) și ținutul Transilvaniei, fugi ca șobolanii sau după genocid Vlahii muntele vei fi mort!

MN cikk: "Elkerülhető lett volna Trianon".....

Közgondolkodásunk torzulásaként fogható föl, hogy Trianonról szólva rendre csak az előzményei és a következményei kapnak figyelmet. Azt azonban nem szokás hangoztatni, hogy a nemzeti tragédia elkerülhető lett volna. Sőt a történelemtudományban is erős nyomást fejt ki az az irányzat, amely Trianont elkerülhetetlen, törvényszerűen bekövetkezett összeomlásként állítja be.

El kell választani a Trianont magyarázó, az odáig vezető utat bemutató történészi törekvést – amely természetesen megfogalmaz fontos tanulságokat – attól, hogy megvizsgáljuk, melyek voltak a közvetlen kiváltó okok, amelyek romba döntötték a régi Magyarországot. Ezek között kiemelt helyet foglal el a katonai összeomlás.

Nagyon gyakori, történészek részéről is, abból a helyzetből levezetni Trianont, hogy az első világháborút az Osztrák–Magyar Monarchia elvesztette. Ámde a háborúvesztés pillanatában nem volt Magyarországon ellenséges haderő. Pusztán a világháború elvesztése, a Monarchia elbukása nem ad rá magyarázatot, hogy miért kellett széthullania Magyarországnak is.

Szokás a nagyhatalmakat és a nemzetiségi függetlenedési mozgalmakat hibáztatni. Mindkettő utólagos jogcímkeresés. Például a gyulafehérvári román gyűlésnek a világon semmilyen kötelező ereje nem volt. Utólag vált hivatkozási alappá, miután a román haderő birtokba vette a magyar területeket, kész helyzetet teremtve.

Az egymást váltó kormányok felelőssége

Ha a valódi okokat keressük, amiért széthullott az ország, akkor az 1918. október–novemberben egymást váltó magyar kormányok felelősségéhez lyukadunk ki mint legfontosabb, sorsformáló tényezőhöz. A közgondolkodásban még mindig inkább fontosságát megillető figyelmet kap ez az időszak, mint a történészi munkákban. Nincsenek megnyugtatóan kutatva és publikálva 1918 októbere második felének katonai döntései, Károly király és környezete elhatározásainak háttere, annak a figyelemre méltó ténynek a magyarázata, hogy feltűnően erélytelenül kezelték a feltörő, bolsevista indíttatású lázongást.

Ablonczy Balázs a kutatócsoportja centenáriumi kutatási programjáról írva meg sem említi ennek a szerteágazó, elégtelenül kutatott és kétségtelenül legfontosabb kérdéskör vizsgálatának szándékát.

Sőt ezt és egyéb nyilatkozatait figyelve, inkább olyan érzése van a külső szemlélőnek, hogy a kétségkívül nehéz 1918. őszi körülmények lehetőség szerinti eltúlzásával egyfajta felmentést fabrikáljon a kor felelőseinek, mindenekelőtt Károlyi Mihálynak és kormányának, amely fő felelősnek tekinthető az összeomlásért, azért a helyzetért, hogy meg sem kísérelte megvédeni az országot.

Az első világháború végét azonnal követő magyar honvédő háborút a környező országokkal a hatalmon lévő kormányzat nem vívta meg, hanem az első pillanatokban feladta, holott kezdetben lehetősége volt a sikeres önvédelemre, amíg a kezében lévő lehetőségről, a magyar történelemben példátlan árulást elkövetve, önmaga le nem mondott, amire egyéb magyarázat nem kínálkozik, mint a kicsinyes önérdek, saját hatalmi pozíciója megőrzése – akár a haza eladása árán is.

Kik harcolhattak volna?

Ha politikai akarat lett volna a haza megvédésére, milyen katonai erő állhatott volna rendelkezésre?

A háború végén 18 közös hadseregbeli gyaloghadosztály és 4 lovashadosztály kapta személyi utánpótlását a magyar korona országaiból. Ehhez járult a mintegy 15 gyaloghadosztály és 2 lovashadosztály erejű Magyar Királyi Honvédség.

Az 1918. december közepéig leszerelt 1,2 millió magyarországi honosságú katonából 650 ezer magyar, 50 ezer rutén és 190 ezer német (sváb, cipszer, szász) nemzetiségű volt.

1918 október–novemberében a Magyarország területén lévő erők közül a legjelentősebb az Erdélyben állomásozó Goldbach tábornok vezette csoportosítás volt, benne egy lovashadosztály és két gyalogdandárnyi erő, 13 600 fő, 82 löveg.

Ez a csoport önmagában elegendő lett volna, hogy Erdélyt az ellenségtől megvédelmezze! Ha a Goldbach-csoportnak csupán egy része és csak pár hétig rendelkezésre áll, míg a kolozsvári 35. közös gyaloghadosztály beérkezik a nyugati frontról, az ország meg van mentve! De a Károlyi-kormány parancsára feloszlott, fegyverzete nagyrészt román kézre került.

(Később a Károlyiék által szintén feloszlatott kolozsvári 38. honvéd gyaloghadosztály maradványaiból szerveződött meg a híres Székely Hadosztály kemény magja.)

Pozsonyban egy gyalogezred és további erők ténylegesen visszaverték 1918 novemberében a csehek első betörési kísérleteit. Ezekre alapozva állítható, hogy a térségben lehetett volna egy dandárnyi erővel számolni, amely sokáig elegendő lett volna a csehek föltartóztatására.

Mozgásban volt a német nyugati frontról hazafelé a kolozsvári 35-ösökön kívül egy honvéd gyaloghadosztály. Ukrajnából a balkáni frontra, a Kövess tábornok vezette csoportosítás megerősítésére, a budapesti 5. honvéd lovashadosztály, a miskolci 15. közös és egy honvéd gyaloghadosztály.

Ezek beérkezése Délvidékre – ha menet közben és beérkezésük után a Károlyi-kormány parancsára nem szerelték volna le a csapatokat – lehetővé tette volna a stratégiai jelentőségű folyami átkelők megszállását és biztosítását a Kárpátoktól kezdve egészen nyugatra, végig a Duna–Dráva vonalon.

Kikkel kellett volna megküzdeni?

Az antanterők kétségtelenül délen voltak a legerősebbek a francia hadosztályok (novemberben ez 3 gyaloghadosztály és 1 lovasdandár) jelenléte miatt. De ellenállás esetén nem lettek volna képesek és hajlandók sem benyomulni Magyarország belsejébe.

A világháborúban, a balkáni áttöréskor még 35 hadosztályt is elérő nagyságú expedíciós antanterő eddigre a magyar határ előterében, a franciákon kívül már csak 6 szerb és 1 görög gyaloghadosztályt és 1 szerb lovashadosztályt számlált. A szerbek ráadásul nem képviseltek nagyon komoly erőt (noha még 9 tartalékos hadosztályt elvileg képesek lettek volna fölállítani), mivel kivéreztek a háborúban, és az államhatalom is éppen csak elkezdett berendezkedni a visszafoglalt területeiken. Az expedíciós antanthadseregbe tartozó többi nemzeti haderőt pedig folyamatosan kivonták vagy más hadszíntérre szállították, mint a kezdődő oroszországi intervencióhoz vagy az angolokat például Dobrudzsa megszállására.

1918. november elején a fent említett balkáni antanterőkön kívül számolni kellett a románok frissen mozgósított hadseregével. Ebben az időben Erdély ellen a románok 2 hegyivadász-hadosztályt tudtak küldeni, mivel ekkor és a továbbiakban is folyamatosan le voltak kötve hadosztályaik keleten a vörösökkel szemben.

A csehekhez körülbelül 8000 fő érkezett be Olaszországból, ahol a hadifoglyokból és átálltakból alakították a légiókat. A cseh egységek állékonysága a harcban, ritka kivételtől eltekintve, a világháború alatt közismerten alacsony volt, elképzelhető, hogy e szökevényekből álló légiók valós harcértéke milyen színvonalú lehetett.

Ezzel az erővel állt volna szemben ebben az időben (november) körülbelül 3-4 hadosztálynyi magyar erő.

Az olasz fronton a fegyverszünet hitszegő olasz értelmezése miatt a háború utolsó napján fogságba esett mintegy 350 ezer magyar, osztrák, szlovén, horvát katona, köztük például a 39. honvéd gyaloghadosztály nagy része. De még abból a zűrzavaros helyzetből is sok alakulat rendezetten tudott visszavonulni: Julier Ferenc szerint a hadosztályok mintegy harmada érkezett haza rendben.

Ez azt jelenti, hogy az olasz frontról hazajött 7–10 hadosztállyal lehetett volna számolni körülbelül december közepére-végére a szükséges pihentetés és átszervezés után.

1918. december végére az „antant”-haderők román összetevője 3 hegyivadász- és 1 gyaloghadosztályt, a csehek nagyjából 1 hadosztályt vonultattak föl, a balkáni erők pedig lecsökkentek a fent részletezetthez képest.

A magyar erők nagysága ebben az időben már 11–13 hadosztályt érhetett volna el, ha a kormányzat a haderő ütőképességének fenntartását kezdettől célként kezelte volna.

1919. nyár elejére a románok 9 hadosztályt (8 gyalogos, 1 lovas) tudtak fölvonultatni, ez 75 ezer fő és 98 üteg tüzérség, de ebben benne vannak a megszállt erdélyi területeken fölállított egységek is,és fegyverzetüket a Magyarországon zsákmányolt és a németektől átvett (valamint az antanttól kapott) anyagokból töltötték föl.

A csehek bevethető hadereje az Oroszországból beérkezett légiókkal 4 hadosztályra és 4 dandárra növekedett mintegy 40 üteg tüzérséggel.

Délen az erők ekkor a szerbek 3 gyalog- és 1 lovashadosztálya és egy francia lovasdandár.

Az antant összes ereje tehát 1919 júniusára 14 hadosztály (13 gyalog, 1 lovas) és 5 dandár (4 gyalogos, 1 lovas), valamint 180 üteg tüzérség.

Magyarország erre az időre nagyobb nehézség nélkül föl tudott volna állítani az 1918 végén meglévő erők mellé további 6 hadosztályt (ekkora erőt a Tanácsköztársaság fölállított másfél hónap alatt), így összesen 18 hadosztály (160-170 üteg tüzérséggel) állhatott volna hadrendben. Ennek az erőnek a fegyverzete rendelkezésre állt, de ha lett volna ilyen szándék, a Magyarországon átvonuló német Mackensen-féle hadsereg is valószínűleg inkább a magyar félnek adta volna át fegyverzete egy részét, mint a románnak.

Ekkora haderő kiállítása nem lett volna illuzórikus, hiszen ennek létszáma 220–240 ezer fő lett volna, ami reális elképzelés a történelmi országterületet alapul véve.

A Magyar Királyi Honvédséget segítette volna a „hadászati belső vonal” elve, vagyis a sűrű vasúthálózat segítségével a haderő gyors átcsoportosításának lehetősége.

ENNYI A CIKK: 

Csakhogy AZONNAL JÖTT A KÁROGÁS - mégpedig az állítólag "polgári-konzervatív" Ablonczy Balázs részéről...

Nézzük meg jól, KIVEL ÜLÜNK EGY ASZTALHOZ!

vitéz nagybányai Horthy Miklós levele az angol királyhoz, 1945 május.

Az idevonatkozó részlet, mint a béke előkészítése és a körülmények tisztázása még ÁLLAMJOGI AKTUSNAK számító diplomáciai jognyilatkozattal:

                                         

SACRA CORONA HUNGARIAE

                                                   

TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY

A LEVÉLÍRÓ,                       

vitéz nagybányai Horthy Miklós ADMIRÁLIS, a Nemzeti Hadsereg Főparancsnoka, majd Magyarország Kormányzója 1920-44.

Magyarország Európa szívében, a.d. 1001-1038:

Magyarország még Horvátország nélkül - de HUN VANNAK a Vlachok, moldovánok, "dákok", páne a "rumün birodalom??!" OTT BESENYŐKET JELÖL AZ ANGOL  (hadtörténeti) TÉRKÉP!!!

                                                      

                                           Mintegy 1000 szerb családnak 1400 körül mi engedélyeztük, hogy országunkba települjenek a török terror elől. 

Nálunk volt a legtöbb német, akiket az abszolutista osztrák kormányzat telepített magyar felségterületre, a legtermékenyebb földekre. 

1693-ban a már felszabadított Bánátba és a Duna mentére mintegy 20 ezer vegyesen szerb és más balkáni menedékkérőt a Király "krisztusi szeretettől indíttatva" befogadott (Szegedinác Péró vezette menekültek)

 – A román beszivárgás lassú folyamat volt.

Propagandájuk azt akarta elhitetni a világgal,

 hogy ők voltak Erdély őslakói. (....) 

Az igazság azonban az, hogy mielőtt a 

magyarok elfoglalták volna az országot, 

a román faj nem létezett.

Birtokomban van egy 1696-ban készült térkép,

 amelyet a francia király egy követével küldött Erdély 

fejedelmének. 

A térképre ez van írva: 

„Erdélyben 5 nemzetiség található, magyarok,

 székelyek (ugyancsak magyarok), szászok,

moldvaiak és oláhok,

bár ezek közül a két utóbbi teszi ki 

a legkisebb részt és kevéssé ismertek.”

No, 1317-ben Európában NINCSEN "rumünija", se Wallachia, sem Moldova? Bulgária van ott, s aztán Tatárföld északkeletre!

  

 – Az utóbbi 50 évben Erdély fővárosában a

 román kormány megnyitotta az „Alpina” bank 

egy fiókját, azzal az utasítással, hogy az ország 

minden használható földjét vásárolja fel és 

román parasztokat telepítsen oda. 

– A román állam  ( a Regát...)  80 éves fennállása alatt minden szövetségesét becsapta. 

Azt a mesét terjesztették, hogy Erdély fele

 Hitler ajándékaként került vissza 

Magyarországhoz, holott az igazság az, hogy

 miután nem tudtuk tovább tűrni az állandó 

hivatalos provokációkat, valamint erdélyi 

honfitársaink bántalmazását és tönkretételét, 

előkészületeket tettünk az országba való bevonulásra. 

Mivel csapataik többsége, - egy hódító háború 

elkötelezettjeiként, - mélyen orosz területen 

tartózkodott, 

i

ismételten arra kérték Hitlert ( a ROMÁNOK),

 hogy választott bíróság közreműködésével  Ő

ossza fel Erdélyt. 

Mi ebbe, nem szívesen bár, de beleegyeztünk, 

csakis azért azonban, hogy elkerüljük a felesleges 

vérontást, és legalább honfitársaink egy részét 

mielőbb megszabadítsuk a további 

bántalmazásoktól."

Diplomáciai tárgyalások Berlinben. Horthy sokkal magasabb társadalmi állású volt Schicklgruber/Hitlernél, DE
a történelem fintora, hogy a Nagynémet segítség a "kis káplár" révén adatott meg.

REVÍZIÓ III  ESETBEN 

A RÉSZBEN VISSZACSATOLT TERÜLETEKKEL MAGYARORSZÁG, 1941.

......."1918 végén a frontról visszatért összes csapatot leszerelték a "forradalmi "  kormány rendeletére: 

a trianoni békeszerződés pedig megtiltotta 

számunkra hadsereg fenntartását, a 

fegyvergyártást, tisztek és katonák kiképzését. 

A kisantant, amely kb. 3 milliós, jól felfegyverzett 

hadsereggel rendelkezett, gondosan ügyelt arra, hogy 

ebben a helyzetben tartson minket, és zavartalanul 

élvezhesse újonnan megszerzett területeit. 

Ebben a II. világháborúban fegyvertelenül nem volt lehetőségünk arra, 

hogy semlegesek maradjunk, földrajzi helyzetünk nem tette ezt lehetővé, 

hiszen Magyarország nagyon fontos volt Németország számára. 

Minden Romániába, Bulgáriába, Szerbiába és 

Görögországba irányított csapat- és hadianyag-

szállítmánynak és a nagyon fontos román 

olajszállítmányoknak országunkon kellett áthaladnia. 

Nem kétséges, hogy azonnal lerohantak volna minket, ha semlegesnek nyilvánítjuk magunkat,

 s nincs egyetlen puskánk sem. 

Partizánharcok szóba sem jöhettek egy puszta és fátlan országban. 

Régi határainkon túl semmire sem tartottunk igényt;

sőt, amikor Ausztria–Magyarország annektálta Boszniát [1908],

 mi visszautasítottuk, hogy azt Magyarország részeként fogadjuk el. *1.

Egyetlen törekvésünk volt, hogy megakadályozzuk a bolsevizmus beáramlását országunkba, amelynek doktrínáit egész népünk visszautasítja.

 – A teljes hadifelszerelést, amelyet a németektől 

lassanként megkaptunk, lelkiismeretesen kifizettük, 

míg a legtöbb termék, amit mi szállítottunk, 

kifizetetlen maradt, úgy hogy adósságuk néhány 

milliárdot tett ki.

Annak az ürügyén, hogy megvitassuk az Oroszországban állomásozó négy hadosztályunknak a visszahívását

– amelyet én sok hónapon át levelekben és a 

főhadiszállásra felváltva küldött hadügyminiszter és 

vezérkari főnök révén sürgősen hiába követeltem – 

meghívtak Hitlerhez, és fontos ok miatt ezt el 

kellett fogadnom. 

Megérkezésemkor a német csapatok váratlanul

 betörtek Magyarországra, és megszállták az 

országot, 

azzal az ürüggyel, hogy mi csatlakozni akartunk az ellenséghez. Ez 1944 márciusában volt.

 Amikor ezt tudomásomra hozták, tiltakoztam e hallatlan tett ellen, 

és azonnal távozni akartam, de hazatérésemet megakadályozták, hogy elegendő idejük legyen a megszálláshoz. 

Otthon alig volt néhány csapatunk, így nem gondolhattunk ellenállásra, különösen nem az én távollétemben. 

Legértékesebb vezető embereinket letartóztatták, az ország zsidóságát összeszedték, és a lehető legembertelenebb körülmények között Németországba szállították őket. 

 Tisztségemet csak Hitler kötelező ígérete

 ellenében tartottam meg, 

amely szerint, ha olyan kormányt nevezek ki, amelyben ő megbízhat, minden csapatot kivonnak Magyarországról, 

és szuverenitásunk így helyreáll. 

Berlini követünket, aki katonatiszt volt, kineveztem miniszterelnöknek, és bár a németek elégedettnek vallották magukat, ígéretüket nem tartották be. 

E mellett tisztségemben maradva lehetségessé 

vált a parlamentáris forma fenntartása. *2

Mivel a németek ellenőrzésünkre nagy létszámú erőket fővárosunkban és körülötte tartottak, 

-- nem pedig a románokhoz tartozó Kárpátokban,  -- 

az orosz és román hadsereg megszállta Erdélyt. 

Látván országom teljes megsemmisülésének elkerülhetetlenségét, 

magamhoz kérettem a német követet és közöltem vele, 

elhatároztam, fegyverszünetet kérek. 

Egyidejűleg a rádión keresztül közleményben tájékoztattam a nemzetet. 

Meg voltam győződve, hogy ez a tett előbb 

vagy utóbb letartóztatásomat jelenti.

 A németek készen álltak a cselekvésre, és azonnal birtokukba vették a rádió- és telefonközpontot, úgy, hogy további rendelkezésre már nem volt lehetőségem.

 A németeknek több mint 600 tankjuk volt a fővárosban, s mivel az ellenállás reménytelen volt, nem kívántam feláldozni testőreimet. 

Így [a németek] a királyi várat elfoglalták és 

kifosztották. 

Engem Bajorországba vittek, ahol egészen az amerikai csapatok bejöveteléig fogságban voltam. 

Hitler elrendelte egész családom lelövetését.*3.

Egyetlen megmaradt fiamat tőrbe csalták, és repülőgépen Németországba szállították. 

A Linz melletti koncentrációs táborba, az egyik legrosszabb hírű táborba, Mauthausenbe vitték, ahol számtalan magyart is őriztek. 

Hét hónapon át nem tudtam, él-e vagy meghalt. 

Az egyetlen ellene szóló vád nácigyűlölete volt, mert nem állt szóba közülük senkivel sem, és már kezdettől fogva megjósolta ennek a háborúnak a kimenetelét.

Trianon után nemcsak azért volt nagy az elkeseredés, 

mert elvesztettük országunk területének kétharmadát 

– magyar kultúrájú, egyetemekkel, színházakkal rendelkező városokkal, s főleg alacsony szinten élő parasztokból álló kisebbségekkel, 

de az elkeseredés fő oka az volt, 

hogy a megmaradt ország életképtelen volt, 

hiszen elvesztettük minden bányánkat, erdőségeinket, s szem só nélkül maradtunk. 

Elvesztettük egyetlen kikötőnket, Fiumét is, és egy nemzet nem élhet úgy, hogy nem tudja elérni a tengert. 

Ha elvesztett hegyeink minden erdőségét, folyóink forrásait letarolnák (a pusztítást az új tulajdonosok a nemzetközi Duna Bizottság tilalma ellenére már megkezdték!), semmi más nem maradna, mint szikes dombok, s ennek következményeként a földművelő országunkat évente elborító, ismétlődő árvizek. 

Ez a nemzet, egyedül hagyva az európai kultúra 

védelmében, évszázadokon át harcolva a 

mongolok, tatárok, törökök ellen, mindig 

meggyengítve és mégis soha le nem mondva 

kötelességéről, jobb sorsot érdemel.

Kérem, szenteljen egy kis figyelmet sorsunknak és bocsássa meg hosszú levelemet.

Országának tartós boldogságot és sikert kívánok a világ sorsát jobbra fordító nagy munkájában.

Őszinte híve

Horthy

                     A CÍMZETT:


                                   

Bátyja "morganatikus házassága" illetve magánélete miatt ÖNKÉNT lemondott és a helyére
 a szintén SACHS-COBURG házból való VI. George King került. ld. "A Király beszéde " című film.

Saját csillaggal megjelölt észrevételeim, 

pontosításaim:

ad 1.*: 

A MAGYAR KIRÁLYOK jogán foglalta el a Monarchia Boszniát, éspedig Szent László lovagkirály a már úgyis  hűbéri viszonyban álló Horvátországot egészében annektálta, saját ill. a Szent Korona területévé tette, szó sincsen "perszonál-unióról", amit most hazudnak a horvátok....

S Bosznia Horvátország keleti része volt, ott alapították meg a független horvát államot.

Ezt követően a XV. századig a "horvát bán" quasi a "walesi herceg" státusát kapta: a trónörökös töltötte ezt a funkciót.

Bosznia tulajdonlását - a hosszabb tengerpartja okán - a XIV. századi két nagy Anjou-királyunk szorgalmazta.

A Hunyadiak hadászati felvonulási területként kezelték Boszniát. 

I. (Hunyadi) Mátyás 1490-es halála után - de legkésőbb 1521-ben - Bosznia török kézre került és 450 évig ázsiai, szpáhi gazdálkodás folyt, az élet Szarajevó, Kairó vagy Damaszkusz tekintetében teljesen egyforma lett. 

Az 1878-as Berlini Konmgresszus után a MAGYAR KIRÁLY TÖRTÉNELMI JOGÁN okkupálta, majd annektálta (Magyarországhoz csatolta) a Monarchia Boszniát.

******

(Megjegyzem, mindezekről sem az 1914-es Gavrilo Prinzip merénylőnek, de még az 500 évig oszmán fennhatóság alatt élt szerb titkosszolgálatnak sem volt fogalma sem.)

 Eltekintettek az iszlámtól, amelyik délszláv muszlim lett, "törökké" nyilvánították. 

S bár Horvátországnak mind Boszniához, mind Dalmáciához lett volna  történelmi joga, mégis a FORRÓFEJŰ szerbek tartottak igényt az Ottomán Birodalom uralma alól 1878-ban függetlenné vált Boszniára.

MINDEN ALAP NÉLKÜL!

A Habsburg igény a még igencsak erős középhatalom Magyar Királyság korábbi hódításai alapján csatolta a Habsburg -régiók közé a muszlim, ámde délszláv régiót. Abban az állapotában, nyugati értelemben ORSZÁGNAK nem volt nevezhető....:(

2.*

A Kormányzó TÓDÍT, hisz megszállt országban az Országgyűlés maximum a köznyugalom érdekében működhetett, minden hatalom nélkül....

HORTHY Miklósnak ÓRIÁSI kultusza volt, mindenki elfogadta a tekintélyelvű, egyszemélyi "Haza Atyja" szerepében. Ezért engedték haza a Várba a németek.

3.*

Soha semmi bizonyíték nem merült fel arra nézve, hogy Hitler vagy bármelyik náci vezető MEG AKARTA VOLNA ÖLETNI a már csak tekitélyes nyugdíjasnak tekintett horthyt és családját.

Fiát természetesen ZSAROLÁSBÓL tartották fogva.

Horthyt a nyugati szövetségesek sem, sőt, 

Sztalin sem tartotta háborús bűnösnek.

A románok próbálkoztak Wass Albert gróf kiadatásának elérésével - ez külön sztori, de a magyar elhárítás leleplezett négy személyt, két románt és bizonytalan, hogy "zsidók" voltak-e a másik két személy - ezt a Holocaust VÉREBEK szeretik így állítani. 

Miért jó az nekik?! Tán belénk próbálnak rúgni, újra és újra!

Még valami: Bróz József eszéki honvéd (1914 aug.-1916 Przemysl valamelyik csatája) UTÓBB bolsevikká lett HORVÁT nemzetiségű, "TITO" álnéven a Komintern apparátusában dolgozó, későbbi operettkatona

KIKÉRTE volna az "újvidéki HIDEG NAPOK" (1942 január 12-26> Újvidéki Járás)  miatt a Kormányzót - s akkor kétség nélkül kivégzik a szerb banditák,

azonban a Horthy-rendszer igazságszolgáltatása porosz-osztrák keménységgel dolgozott, és Feketehalmy -Czeidner Ferenc honvéd altábornagy 

(erdélyi szász család, PISKI vasúti kulcs-állomás nagyközségből, Ópiski és Sárfalva falvakból egyesítették uraik, a Csáky és Barcsay grófok, éppen a VASÚT miatt 1870-ben, és jelentős számú szász iparos érkezett a Siebenbürgen különböző városaiból. Hunyad vármegye Dévától 8 km-re van>)

egy csetnik-támadást úgy torolt meg Újvidék helyőrség-parancsnokaként ( előtte már volt az I. Magyar Hadsereg vkari főnöke), mint ahogy ÖNMAGA IS MOVE-tag 1919-20-ban, egyféle "fehérterror"során 3880 NEM MAGYAR nemzetiségű személyt, jó részüket a zajló Dunába lőve, megsemmisítettek.

Gróf Kállay Mikós miniszterelnök vitéz Szombathelyi Ferenc vezérzeredes, a Honvéd Vezérkar Főnöke útján előbb 15 csendőr ill. honvéd altiszt ellen vizsgálatot rendelt el, majd amikor a VIZSGÁLATOT LEFOLYTATÓ 

F Ő B Ű N Ö S, Feketehalmy-Czeidner altbgy. az egyik megtorlás-vezető főtisztnek, Deák ezredesnek MÉG Magyar Középkereszt Kardokkal magas katonai kitüntetést is adott az eset "dícséretére",

Vkf. nyomozás áés vád elé kerültek ezek a személyek, továbbá vitéz Grassy József vezérőrnagy, valamint 11 főtiszt. 

Itt JELZEM, hogy köztük volt a nemrégiben elhunyt dr. Képíró Sándor, akkor csendőr százados is. ( Efraim Zuroff , Wiesenthal Center egy vérszomjas állat! Neki AZ NEM ELÉG, ha a magyar Honvédség Vezérkara HALÁLRA ítéli a főbűnösöket - na, jó, Képírót csak börtönbüntetésre, nyilván cselekményével arányban,

ZUROFF a vérét akarta volna vénembernek!

Utóélete a sztorynak, hogy a halálra ítéltek az erősen németbarát magyar tábornoki és főtiszti kar segítségével MIND a náci Németországba szöktek!

Tekintettel Feketehalmy SZÁSZ származására, az SS-nél OBERSTRUMBANNFÜHRER (kb . vezérezredes) rangban szolgált a háború végéig. 

HORTHYT tehát nem adták ki a Szövetségesek - meggyőződésem - valami SZEMÉLYES SÉRELEM miatt, amit magyar honvédként elszenvedett Joszip Broz "Tito"

nagy erőkkel tárgyalt a magyar tábornokok és főtisztek kiadása k, kirakatpere és brutális kivégzése érdekében. 

S RIES ISTVÁN (+1949...) zsidó szocdem igazságügyminiszter MÉG a FELELŐSSÉGRE VONÁSRÓL INTÉZKEDŐ Szombathelyi Ferenc vezérezredest is KIADATTA!!! 

Aztán Ries, hiába volt Eisenberger Benjámin  =(!! Péter Gábor), "körmös" Bauer és Bárd Hóhér Károly is ZSIDÓK, - bőrfelületének 72%-át elvesztette egy koncepciós nyomozás során.

Itt benne volt a keze Kádár-Csermanek Jánosnak is, meg a székelyföldi, de félig szász RAJK Lászlónak is, mégis a Rosenfeld - Lederer (Révai ..?!)- LŐWY HERMANN (?!   = Farkas Mihály......) -SINGER (Gerő Ernő) judeo-bolsevik négyes vitte a prímet.

Horthy Miklós ellátása, háza és jövedelme egyrészt a Vatikántól, továbbá JOHN MONTGOMERY USA-nagykövet alapítványa 

E NEMES CÉLRA, 

a HORTHYAK javára, amelyet  az általa jól ismert és MENLEVÉLLEL Nyugatra szöktetett báró ifj. Chorin Ferenc és népes családjuk, 

baroness Weiss Edit, akinek a francia iparmágnások között voltak remek kapcsolatai,

báró Hatvany-Deutsch Család, 1911-től CSAK Hatvany Bárók, 

jókora család, közülük az ismert Nyugat-finanszírozó br. Hatvany Lajos még a kommunizmust is megélte - mert hazajött a Világháború után , - és a tenyerükön hordták a zsideo-komcsi elvtársak, akkora műkincs és kézirat-kincset adott a Szoc. Hazának - Kossuth-díjat kapott érte 1959-ben.

De a szintén óriási műgyűjtő, báró Hatvany Ferenc, aki Lausanne-ba menekült, és támogatta az Alapítványt.  

Nos, végül ebből a ROMÁN-stiklik posztja helyett (aminek Horthy levelét szántam)

EGY LETŰNT VILÁG KORKÉPE KERÜLT RÖGZÍTÉSRE.

SEBAJ!!!